1922. február 5-én született dr. Szepesi György, újságíró, sportriporter, a Magyar Labdarúgó Szövetség volt elnöke, a FIFA Végrehajtó Bizottságának egykori tagja, a világ sportújságírásának kiemelkedő egyénisége.
Szepesi György 1945-ben lett a Magyar Rádió munkatársa. 1975-től 1978-ig bonni tudósítóként dolgozott, 1981-1992 között pedig a rádió Sport Főosztályának vezetője volt. Tudósítóként 14 nyári olimpián és 11 labdarúgó-világbajnokságon volt jelen. Neve egybefonódott az Aranycsapattal - az Aranycsapat nevet is ő maga találta ki -, amelynek tizenkettedik játékosaként tisztelték őt. Magyarország sokmillió sportrajongója az ő tudósításán keresztül követte többek között a londoni 6:3 eseményeit, és az 1954-es berni világbajnoki döntőn történteket is. Az 1948-as londoni olimpiától a televízió széles körben való használatáig tulajdonképpen Szepesi György hangja volt a sport; legendás, máig emlékezetes stílusban közvetítette egyebek között a vízilabdázóink 1964-es tokiói aranymeccsét, vagy Balczó András 1972-es müncheni "aranyfutását". Számtalan magyar sportsikerről számolt be, s rádiós közvetítéseit később gyakran használták fel a televíziós adásokhoz is: bejátszották a rádiótudósításait - s a kép és a szöveg minden esetben szinkronban volt…
1949-ben elsőként Szepesi György közvetített asztalitenisz világbajnokságról, egy évvel később pedig ő találta ki és teremtette meg a rádiós futball-körkapcsolást.
A labdarúgáshoz nem csak kommentátorként volt köze. 1934-től egészen 1961-ig igazolt futballista volt, 1978 és 1986 között pedig elnökként irányította a Magyar Labdarúgó Szövetséget - regnálása alatt szerepelt utoljára a válogatott világeseményen. 1982-ben a FIFA végrehajtó bizottságába is beválasztották. A XIII. kerület, azaz Angyalföld 1995-ben díszpolgárává avatta, s számos elismerésben részesítettek: kapott Rózsa Ferenc-díjat, SZOT-díjat, Egon Erwin Kisch-díjat, Orth György-díjat, valamint Aranytoll-kitüntetést is.
